Egy elme az örökkévalóságnak

Wisinger István „szubjektív Bevezetője” Szerint, A Számítógép Atyjaként Ismert, Neumann János (1903-1957) Magyar Születésű, Washingtonban Meghalt Híres Matematikus Regényes életének Krónikáját Kívánta „megrajzolni” értékes Kötetében. A Dokumentumregény Szerzője Valós Személyekről és Valós Eseményekről ír, Amikor Egy-egy Tényleges Levélből Vagy Beszélgetésből Idéz, Mindig Három Ponttal Vezeti Be A Leírtakat, Ekként Különböztetve Meg Az általa Kitalált, Fiktív Dialógusokat, Amelyeknek Mondatait Gondolatjelek (-) Vezetik Be. A Szerző Képzelete által Teremtett Történések Azonban Tökéletesen „belesimulnak” A Tényleges Eseményekbe, Ekként Hiteles Képet Adva, A Viszonylag Rövid, ám Annál Kalandosabb életet Megélt Világhírű Tudósról. Szinte Lehetetlen Röviden összefoglalni Ennek A Kivételes Tehetségű és Tudású Embernek Az élettörténetét, Aki A Kvantummechanikai Elméleti Kutatásai Mellett A Digitális Számítógép Elvi Alapjainak Lefektetésével, Valamint Az Atombomba Elkészítéséhez Szükséges Legfontosabb Számítások Elvégzésével írta Be Magát A Tudománytörténetbe. Neumann János, Neumann Miksa és Kann Margit Első Gyermekeként, Budapesten Született. A Fasori Evangélikus Gimnáziumba Járt Középiskolába, Ahol úgynevezett „fotografikus Emlékezőtehetsége” Okán Kiemelkedett Kortársai Közül. Itt Ismerkedett Meg és Kötött életre Szóló Barátságot Wigner Jenő, Későbbi Nobel-díjas Tudóssal, Aki Amerikában Munkatársa Is Lett. Az ő Emlékező Soraiból Is Gyakorta Idéz Kötetében A Szerző. A Számos élő és „holt” Nyelvet Remekül Bíró „jancsi” 1921-ben Beiratkozott A Budapesti Tudományegyetem Matematikai Fakultására, Ahol Fizikát és Kémiát Is Tanult.